Ninában minden megvan ahhoz, hogy egy igazán sikeres balettművész lehessen - valami azonban mindig hiányzik...
A lány édesanyja árnyékában él, és igyekszik kitörni - a nő mindenáron Ninán keresztül akarja megvalósítani a saját álmait, hogy a lány mindent elérjen, ami neki a terhessége miatt akkoriban nem sikerült (legalábbis ezzel indokolja...).
Nina legnagyobb álma egy igazán átütő szerep. Most alkalma nyílik rá, hogy megmutassa, mit is tud: ő is pályázik a Hattyúk tava előadásának címszerepére. A társulat rendezője tökéletesnek találja a lányt a tiszta, törékeny és érzékeny fehér hattyú megformálására, ám - mint ahogy sokszor - ezúttal is hiányzik a teljes sikerhez valami plusz: a rendező, Leroy nem gondolja, hogy Nina ideális lenne erre a szerepre. A hattyúhercegnőnek meg kell tudnia formálni a fehér hattyú mellett annak gonosz, csábító és romlott ikertestvérét, a fekete hattyút is. Nina mindent belead, erőn felül küzd a szerepért - és Lily ellen, akit Leroy ideálisabbnak tart a fekete hattyú megformálására. Minél inkább törekszik rá, hogy sikerüljön tökéletesnek lennie a fekete hattyú szerepében is, annál inkább kezdi ez a végeláthatatlan küzdelem felőrölni...
Egy tiszta, ártatlan lány megrontása. Ez volt az első gondolatom a filmről. Hisz - akár bevallják, akár nem -, mindenki erre törekszik a filmben. Itt van Nina anyja, aki már-már görcsösen óvja a lányt, mindentől (pl. hátkarmolás). Ennek ugyebár - mint ahogy már fent is említettem - egyik oka, hogy aggódik, nehogy Nina valami miatt ne tudja tovább folytatni balettkarrierjét. Néhány elejtett megjegyzésből azt is leszűrhetjük, hogy Ninát tartja karrierjének elrontójának, miatta kellett otthagynia a balettet, hisz terhes lett. Ez azonban csak félig igaz: neki sosem sikerült még annyira ismertté sem válni, mint Ninának, így nem is nagy karrierje lehetett...
Aztán a rendező, Leroy is ellátja csupa őrült tanáccsal, molesztálja a lányt - elkövet mindent, csak hogy Nina lazább legyen, hogy képes legyen hitelesen alakítani a fekete hattyút.
Központi szereplő még Lily is, az egyik táncoslány a társulatból. Ő drogokkal próbálja Ninát "segíteni".
Akárhogyan is, ez egy gonosz, hatalommániás bagázs... Talán ez lehet egy társadalomkritika is, mert a film - szerintem - részben azt is üzeni, hogy minden, ami jó és tiszta ezen a világon, a gonosz ármánykodás révén úgyis bemocskolódik...
Örülök, hogy tegnap rávettem magam, és megnéztem végre. Annyi jót hallottam már róla, nah meg ugyebár ez az öt Oscar-jelölés is elég figyelemre méltó. De én teljesen értem.
Rajongok az ilyen filmekért, amiben van valami rejtett tartalom, valami olyan, amit nem lát meg olyan, aki csak nézi a filmet, de nem lát a dolgok mögé, nem próbálja érteni is.
Őszintén, én utálom a balettet. Simán el tudnék rajta aludni, talán azért is, mert a táncosok világa sosem vonzott. Szkeptikus voltam a filmmel szemben (már csak emiatt a nagy hűhó miatt is, amit körülötte csaptak), és arra gondoltam volna legutoljára, hogy még tetszeni is fog. De nagyon tetszett. Nem egy könnyű film, meg bírja kicsit viselni az embert (a tegnap délutáni rosszkedvemen - mondjuk úgy, hogy - nem segített...), de aki szereti az ilyen típusú filmeket, biztosan fogja ezt. Kicsit hasonló a Kontrollhoz (nekem az is tetszett, bár kétségkívül néhány apró részlettől eltekintve, teljesen különbözik ettől).
Winona Rydernek örültem, őt még anno A kismenőben szerettem meg (és most tekintsünk el a zűrös ügyeitől, amit azóta hallani lehetett róla...). Viszont itt sem alakít valami pozitív karaktert. Beth-t játssza, az öregedő táncosnőt, aki épp akkor kerül ki a társaság krémjéből, mikor Nina bekerül. A lányt okolja azért, amiért neki már nem adnak szerepet (persze ez úgy van beállítva, hogy Beth önként vonult vissza).
Natalie Portman alakításához pedig hozzá sem tudok szólni. Hát, valahol itt kezdődik a színészi teljesítmény... Engem nem zavartak az erotikus jelenetek sem, mert ezek nem alpári, közönséges megvalósításúak voltak, és teljesen beleillett a cselekménybe is. Nehéz szerep Nina megformálása, a színésznőnek nem mellesleg rá is kellett edzenie a balett-részek miatt, szóval bőven áldoztak rá erőt és energiát.
Bravúros. Le a kalappal.

Főbb szereplők:
Natalie Portman - Nina
Mila Kunis - Lily
Winona Ryder - Beth

Osztályzat: 9,5/10

A történet ott folytatódik, ahol gyermek-korunkban - és Alice gyermek-korában "abbamaradt". Csodaországból való visszatérése óta Alice is felnőtt már: 19 éves és mindenki azt várja tőle, hogy férjhez menjen egy jómódú, de roppant ellenszenves fiúhoz. Ennek érdekében a rokonok csapnak is egy báli összejövetelt - úgy, hogy Alice nem is sejti, mi vár rá. Leendő anyósával folytatott beszélgetése közben a lány felfedez egy nyulat, amit követni kezd. A nyúl eltűnik egy föld alatti vájatban, Alice alatt pedig beomlik a föld, és utánazuhan. Újra kezdetét veszi hát a játék Csodaországban a jól ismert törpítő italtól és nyúlánkító ételtől kezdve a teadélutánig. Ám valami megváltozott: a Piros Királynő jutott hatalomra, hatalmának megtörése érdekében pedig Csodaország lakóinak nagy szükségük van "az igazi Alice"-ra. Az orákulum jövendölése szerint ugyanis Alice lesz az, aki majd elbánik a királynő legveszedelmesebb szörnyetegével, a Sárkánygyíkkal. A mesebeli lények, de még Alice (álomnak hitt emlékképei ellenére) is egyre bizonytalanabbak abban, hogy tényleg ő-e az az Alice, akit mindenki úgy várt, Alice pedig minduntalan azt várja: mikor ébred már fel végre...
Nagyon tartottam ettől a filmtől. Mióta kijött, azóta szemeztem már vele, de eddig nem mertem megnézni; azt hittem, nagy baromság lesz. Eddig ez a legkellemesebb pozitív csalódásom így, filmek terén. (=
Johnny Depp-fanoknak persze ez egy kötelező darab - bár a pasi tulajdonképpen teljesen felismerhetetlen: Kalapost játsza, Alice teapartnerét, barátját és legfőbb segítőjét.
Az eredeti rajzfilmet én is nagyon szeretem, ezen nőttem fel, irtó sokszor láttam. Jó volt filmen is viszontlátni a szereplőket, mint pl. a pipázó hernyó Bölcselőt, vagy a fülig érő szájú macskát, Vigyorit. Az Ikrek pedig külön színfolt volt az egészben. A fantasy kedvelőknek biztosan nagyon fog ez is tetszeni. Olyan Harry Potter-hangulatú volt számomra - talán azért is, mert ugyanabban a műhelyben készültek, és van közös színész is:
Helena Bonham Carter -> (itt: Piros Királynő ; HP-ben: Bellatrix Lestrange)
Némileg hasonlítanám a Narnia Krónikáihoz is - a beszélő állatokat elnézve. :)
De a leginkább az Alice Csodaországban-hoz hasonlít. :P
...
Egy újabb remek film Tim Burton rendezésével. Mindenképpen újra fogom nézni.

Főszereplők:
Mia Wasikowska - Alice
Helena Bonham Carter - Vörös Királynő
Anne Hathaway - Fehér Királynő
Johnny Depp - Kalapos

Osztályzat: 9/10

Jane hivatása az esküvőszervezés: imád segíteni a leendő aráknak, hogy esküvőjük tényleg életük legszebb napja legyen. Emellett neveli húgát, Tass-t, mivel édesanyjuk még gyerekkorukban meghalt, az apa pedig nem túlzottan jeleskedik a nevelésben. Sűrű teendői közben azonban Jane elfelejt élni: 28 éves, szingli, és a párkeresés nála kimerül a főnöke utáni epekedésben. Főnökét azonban nem más, mint a húga csavarja az ujjai köré (igaz, hazugságokkal...). A férfi egyből beleszeret, Jane pedig csöndesen szenved.... egészen addig, míg be nem lép az életébe egy látszólag mérhetetlenül arrogáns, öntelt pasas (Kevin személyében), akinek sikerül lelepleznie Jane esküvőszervezői mivoltát - akkor, amikor a lány épp 2 esküvő között ingázik egész este, és próbál helytállni. Nehezen, de sikerül összebarátkozniuk, Jane még a titkos, koszorúslányruhákkal teli szekrényébe is bepillantást enged, nem is sejtve a férfi indítékait: feladata, hogy cikket írjon az "örök koszorúslányról"...
Némileg a "Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt?" és az "Álljon meg a nászmenet" furcsa keverékének tartom a filmet. Nem mondhatni, hogy eredeti, bár az esküvőszervezős rész miatt talán rá lehet fogni... :P :D
Egyik vasárnap sikerült elcsípnem a tévében (még valamikor régebben). Koliban voltam, és valószínűleg ha nem unatkoztam volna annyira, nem nézem meg. Arra jó volt, hogy legalább addig sem a plafont bámultam...

Főszerepben:

Katherine Heigl - Jane
James Marsden - Kevin 

Osztályzat: 6/10

Helló mindenkinek, újra itt. :)
Nos, mit is mondjak?
Borzalmas ez a borító, úgy, ahogy van... Az "Identity"-s sokkal jobb. De hát ez van. :/
Szóval, a történettel kapcsolatban:
Tíz - egymás számára addig teljesen idegen - embert hoz össze a véletlen (vagy talán más) egy elhagyatott motelbe. George az éjszaka kellős közepén feleségével ront be ide, akit elgázoltak. Velük van a kisfiúk is. A gázoló Ed, aki egy színésznőt szállít. George-ékkal együtt érkeznek a motelbe, és mivel minden telefon süket, így Ed egyedül indul segítségért. Útközben találkozik Paris-szel, akinek épp lerobbant az autója, így hát felveszi. Az esőzések miatti árvíz azonban lehetetlenné teszi, hogy eljussanak a kórházig, így kénytelen-kelletlen visszafordulnak. Ekkor jelentkezik be a Ginny és Lou, akik még csak 9 órája házasok, és Rhodes nyomozó is a motelbe kényszerül az eső elől, bár épp egy rabot szállít. A csapat tehát megvan, kezdődhet a játék életre-halálra... Ki lesz az első áldozat? ... És ki éli túl?
Nekem ez tetszett. Bár az kicsit unalmas, hogy folyton ugyanaz derül ki az ilyen filmekben a gyilkossal kapcsolatban - azt azonban meg kell hagyni: itt kicsit azért tényleg meglepett a gyilkos kiléte. Igaz, én nem vagyok valami gyakorlott krimi/thriller-néző, mégis várható volt, hogy valami ilyesmi fog kisülni belőle - aki meg sok ilyet látott már, egyáltalán nem lesz számára meglepő a végkifejlet. Szeretem az ilyen filmeket, amik kicsit elgondolkodásra sarkallják a nézőt, bevonják az ő fantáziáját is.
Az külön tetszett, hogy nem csupa ismeretlen színészek játsszák: Ed szerepében John Cusack; Amanda Peet - mint Paris, és John C. McGinley, aki George karakterét formálta meg. Őket már mind-mind láttam valamelyik filmben.
Egyszóval: érdekes volt, de nem rágtam tövig a körmöm.

Osztályzat: 8/10

Emma és Adam számára már-már lehetetlenség, hogy elkerüljék egymást: bizonyos időközönként, pár évente sikerül teljesen véletlenül összefutniuk.
Az első találkozásuk gyerekkorukban történik, egy táborban. Aztán egy egyetemi buliban is összefutnak, ahol Emma elhívja a srácot apja temetésére is, majd megint különválnak útjaik. A sors azonban kifürkészhetetlen, így már felnőttként is egymásba botlanak, majd miután Adam teljesen pucéran megjelenik a lánynál, nem tudnak ellenállni évek óta tartó vonzalmuknak. Ezek után a fiatalok megegyeznek, hogy mivel a szex mindenképpen jól működik közöttük, ezt máskor is megismételhetnék: Emma azonban nem akar kapcsolatot, így a feltétel az, hogy mindezt kötöttségek nélkül teszik. A tökéletes tervben persze ezúttal is akad egy bökkenő...
Azt nem igazán értem, hogy mitől lett olyan nagy sikerfilm már a megjelenés után nemsokkal... :/ Szerintem van azért ennél jobb film is szép számmal...
Viszont valamelyest most is kellemesen csalódtam. :) Ashtont kezdem megkedvelni, viszonylag jó filmjei vannak. A szemüveges csaj (Lucy), aki mindenáron Adam-et akarta becserkészni, konkrétan már idegesített... Bakker, senki se lehet ilyen nyomi, nem tudom, hogyan is alkothattak ilyen béna karaktert a filmkészítők. :D
Natalie-hoz eddig még nem volt szerencsém, de azt kell mondjam: ő is jól alakította a karakterét, bár néha már szívesen belevertem volna Emma fejét a falba, hogy felébredjen... Egy ilyen pasi szó szerint kincs. ^^ Aki képes mensi-mix cd-t csinálni a "nehéz napokra", és olyan szépeket mond, hogy "Tudnod kell, ha most közelebb jössz, én nem engedlek el."..... Viccelsz...? *.*

"- Taxi!... Vigyen Adam házához!
 - Rendben. Az hol van?
 - Ahol Adam lakik!"

Főbb szerepekben:
Adam - Ashton Kutcher [Szakítópróba, A csajom apja ideges, Bérgyilkosék]
Emma - Natalie Portman [Star Wars I: Baljós árnyak (továbbá:II, III), A másik Boleyn-lány]
Lucy - Lake Bell [Csak a testeden át, A mélység fantomja (sorozat)]

Osztályzat: 6/10