"Ha az álmaid nem válnak valóra, akkor vagy az álmokban van a hiba vagy benned. Walter Mitty (Ben Stiller) például nem panaszkod-hat, ha fantáziálásról van szó. Az ő fejében folyamatosan pereg egy film, amelynek ő a hőse. Civilben fotóriporter, de fejben volt már szuperkém, szuperhős és szuperhősszerelmes is. 
Egy nap azonban felbukkan az életében az igazi kaland. Egy elveszett negatív nyomában járva, mindennapjai kizökkennek a szokásos kerékvágásból: az ő fejében azonban még mindig másfajta izgalmak kergetik egymást."(port.hu)
Én ezt határozottan szerettem. :) Már a megjelenés óta készültem megnézni, sokan sokféle szépet és jót mondtak róla, és igen, én is hallottam ezt, hogy "Walter Mitty az új Forrest Gump". És igazából ez a megállapítás nem is akkora tévedés...
Kedvenc szereplő: Walter :) Imádtam ezt a személyiségfejlődést, amin ő átment. És Istenem, hány ilyen ember van, akinek csak egy kis merszre lenne szüksége ahhoz, hogy nyitottabb legyen a világ dolgaira, és élettel töltse meg az életét...
Kedvenc jelenet: - a "Benjamin Button különös élete" c. filmnek a kifigurázása a 30. perc környékén... :D "bébibácsi" :DD
- a cápás incidens ("dölfin" helyett... :DD). Na én ott már tényleg sírtam a röhögéstől... xD Pedig ha úgy vesszük, ez is mekkora sablon már, hogy a főhős vízbe kerül, rástartol a cápa, de mégis olyan viccesen tudták ezt megoldani, hogy szinte eszembe se jutott, hogy ezt a szituációt már legalább húsz filmben eljátszották.
- a gördeszkával megtett út ^^
Ami különösen tetszett: - a film soundtrackje. Baromira jó zenék mentek végig a filmben, nekem ez az alteresebb vonal amúgy is nagyon bejön, úgyhogy első dolgom lesz beszerezni a soundtrack-cd-t. :) 
- a képi megoldások, vágások, jelenetek összemosása; végig gyönyörű képeket tárnak a nézők elé, pl. mikor Walter gördeszkával teszi meg az utat, vagy mikor a hegyre igyekszik. Másodpercenként csinálhatnánk a print screen-eket, mert szinte az összes jelenet összes pillanatképe beillene egy-egy wallpaper-fotónak. Le a kalappal, tényleg.
Negatívumot meg akárhogy gondolkodok, nem tudok mondani. :)
Érdekesség: - a filmben felcsendül David Bowie dala, a "Space Oddity". Egyébként én eddig ezt a számot nem ismertem (tudom, néha magam is úgy érzem, mintha egy másik bolygóról jöttem volna), viszont így már tudom hová tenni az Adam Sandler-es "A kismenő" c. film repülős jelenetét, amikor is ezt a számot éneklik a fedélzeten... :D
Összegezve: Remek film, remek történettel, tartalmas üzenettel, csodálatos képi világgal. :) Így kell ezt! Pedig már sajnos Ben Stiller-rel is kezdtem úgy lenni, hogy tőle már-már semmi jóra nem számíthatok... :/ Mostanság ha szerepelt egy vígjátékban, az is többnyire lerágott csont volt... :/ Erre színre lép egy saját rendezésű filmmel, aminek ő a főszereplője, és ilyen szuper dolgot tud kihozni belőle. :) Bravó!
Hát, biztosan nem utoljára láttam ezt a filmet. :)

Egy trailer a filmhez:

Ez pedig az egyik kedvenc dalom a filmből. :) Már korábbról is ismertem: mikor ajánlották a filmet, ezt a zenét kaptam hozzá, kedvcsinálónak, azóta hallgatom is. :) Így, túl a filmen pedig azt kell mondanom, hangulatban nagyon illik hozzá:

Főszerepben:

Ben Stiller - Walter Mitty
Kristen Wiig - Cheryl
Sean Penn - Sean O'Connell

Osztályzat: 10/9

"Lena Duchannes (Alice Englert) alaposan felforgatja Gaitlin városka unalmas életét. Ethan Wate (Alden Ehrenreich) évek óta tervezi, hogy meglép a városból, ahol soha semmi nem történik, és ahol esélye sincs a kitörésre. Lena azonban felkelti az érdeklődését, és hamar egymásra találnak. Bimbózó szerelmüket azonban beárnyékolja Lena családjának sötét öröksége, ráadásul kiderül, hogy a gyönyörű lány természetfeletti képességekkel bír. A lány Igéző, akinek a tizenhatodik születésnapján örökre eldől, hogy a Fény vagy a Sötétség oldalára áll-e."(port.hu)
A cím alapján vagy egy természetfilmre, vagy egy különböző lényekkel telezsúfolt fantasyra számítana az ember. Hát ez egyik sem volt...
Inkább úgy mondanám, hogy Twilight kifordítva (elvégre itt a csaj a halhatatlan csodalény) és újracsomagolva, felére csökkentett nyálmennyiséggel.
Kedvenc szereplő: Lena
Kedvenc jelenet: - Macon "csele" a film végén
- a könyves jeleneteket is bírtam. :) Szeretem, mikor könyvmolyok a szereplők. ^^ No meg a végén is nagy szerepe lesz annak a könyvnek... :)
Ami nem tetszett: - a karakterek kidolgozatlansága, abból a szempontból, hogy végső soron miért is lenyűgöző teremtmények ők? Oké, tudnak mindenféle csiribí-csiribááát, de hiányoltam, hogy nincs külön kidolgozva, hogy melyik karakter pontosan mire képes, mi az ő "szakterülete", stb... Akkor lett volna igazán érdekes (ebből a szempontból pl. a Twilight kidolgozottabb...).
- Ethan meglepően könnyen túltette magát rajta, hogy Lena (mondjuk úgy) nem hétköznapi... :/ Engem azért kivert volna a frász, ha megtudom, hogy a csajom mindenféle természetellenes dologra képes... Tuti kellett volna pár nap, míg lehiggadok és elkezdem megemészteni a dolgot (és úgy gondolom, minden normális ember így reagált volna...). De Ethan nem. Ethan úgy viselkedik, mintha Lena azt jelentette volna be, hogy tud palacsintát sütni...
- utálom, mikor a könyvekben/filmekben úgy kerekítik a történetet, hogy végül kiderül, hogy van vlmi rokoni szál a két főszereplő hős-szerelmes között... -.- Nem elcsépelt amúgy, ádehogy...
Érdekesség: - Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem az egyes jelenetek alatt felcsendülő zenéről folyton a Lana Del Rey-féle "Summertime Sadness" jutott eszembe. :) Pedig állítólag ez a dal nem része a film tracklistjének...
- Jeremy Irons egyetlen filmjét sem láttam még eddig (vagy legalábbis nem rémlik... :/), Emmy Rossumot viszont imádtam "Az Operaház Fantomja"-ban, ahol Gerard Butler-rel nagyot alakítottak. És megemlítendő még Emma Thompson is, aki szintén szuper színésznő, és aki több filmből is ismerős lehet (pl. Igazából szerelem, Felforgatókönyv, stb...).
Összegezve: Egyszer nézhető, de nem mondhatni, hogy nyomot hagy az emberben... :/ (Pedig mikor a tévében láttam a múltkor az ajánlót, egész felcsigázott... Mondjuk egy ajánlónak ez is a dolga, de így kissé csalódás volt... :/) Akinek a Twilight tetszett, imádni fogja ezt is, viszont azoknak is ajánlom, akik szeretik a fantasy-t (a sablonos-romantikusat is), de szerintük a Twilight túúúl sok volt. :) A vége pedig folytatásért kiált, mert eléggé függővégre sikeredett...
Ja, és könyv-verziója is van, azt még el fogom olvasni mindenképpen. :)

Főszerepben:

Alice Englert - Lena Duchannes
Alden Ehrenreich - Ethan Wate
Jeremy Irons - Macon Ravenwood
Emmy Rossum - Ridley Duchannes
Emma Thompson - Mrs. Lincoln (...!)

Osztályzat: 10/7,5

"A nagy bűnhöz is elég egy kis ember. Calvin (Marlon Wayans) elköveti az évszázad bűnügyét, pedig a legtöbb rendőrnek még csak a gumibotjáig sem ér fel. Ördögi ravaszsággal elrabol egy szuper-biztonsági rendsze-rekkel védett hatalmas gyémántot. Apró szépséghiba, hogy nem sokáig örülhet neki: menekülés közben kénytelen a követ egy ártatlan járókelő (Shawn Wayans) táskájába rejteni. És ettől kezdve törheti a fejét, hogy miképpen jusson be a békés, kertvárosi családi házba, ha vissza akarja szerezni, ami már az övé. Kis test, nagy agy: bűntársa egy kosárban a családi ház küszöbére helyezi őt, és minden idők egyik legravaszabb betörője újabb bevetésre indul: álruháját pelenkára, revolverét csörgőre cseréli, és mindent elkövet, hogy ártatlan, védtelen csecsemőnek higgyék. Először be is jön a csel. De amikor a baba franciásan viszonozza az első anyai csókot, gyámszülei is gyanakodni kezdenek. A Szimatnak szemét, szemétnek szimat, a Horrorra akadva és a Feketék fehéren alkotói újra gátlástalanul viccelődnek: egy őrült ötletből kihoznak minden meglepőt, bizarrt és poénosat!" (port.hu)
Bizarrnak tényleg bizarr, a poénos részével viszont tudnék vitatkozni... :/ Csupa lerágott csont, és kínos jelenetek tömkelege, ami miatt már-már a néző érzi magát kellemetlenül...
Kedvenc szereplő: Darryl, Greg (Darrylék egyik családi barátja; jó nagy tapló, de sokat lehet rajta nevetni :D őt egyébként Lochlyn Munro alakítja)
Kedvenc jelenet: - apa-fiú meccs a barátokkal... :D Greg és a fia... :'D
Ami nem tetszett: - sokszor a poénkodás eléggé alpári irányt vett... :/ pl. mikor a "kiscsávó" meghúzza az "új mamáját"... -.- Meg pl. az utolsó jelenet a filmben... Az ilyen humor tőlem távol áll...
- azért az is érdekes, hogy ennyi "véletlen" dolog történik, és az öregen kívül senki nem gyanakszik rá, hogy ez a gyerek nem is gyerek... Elvégre minden gyerek csinál magának kiskendőkből kötelet, és azzal ereszkedik le a rácsos gyerekágyból... Bizonyára. -.-
Összegezve: Fogjuk rá, elment egynek, de lehetett volna jobb is... A két főszereplőt, a Darrylt és Calvint alakító Shawn és Marlon Wayans nagyot alakított anno a Feketék fehérenben, amit mai napig legjobb filmjüknek tartok (és egyik kedvenc vígjátékom is egyben). Akinek az a film tetszett, ne legyenek nagy elvárásai, ha a Kiscsávót ül le megnézni, máskülönben csalódni fog. Ahogy én is... :/

Azt viszont köszönöm a filmnek, hogy eszembe juttatta ezt a számot (a film elején csendül fel, Percy kocsijában, mikor Calvin szabadul a börtönből és kimegy érte). :)

Főszerepben:

Shawn Wayans - Darryl
Marlon Wayans - Calvin
Kerry Washington - Vanessa (Darryl felesége)

Osztályzat: 10/6

John 'Zúzó' Wharton átélte, amit feldolgozni lehetetlen: ártatlanok haltak meg a munkája miatt. Méghozzá a szerettei. Így hát (mivel már kockáztatni valója igazán nem maradt) életét a drogosztály elit különítmé-nyének szenteli, aminek ő a vezetője. Társaival: Monstrummal, Lizzy-vel, Darával, Taslival, Kokival, Piróval és Cölöppel gőzerővel hajszolják a drogdílereket és drogbárókat, miközben Zúzó abban reménykedik, hogy közeleg a perc, mikor leszámolhat a családját elpusztító bérgyilkossal. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy miután felszámolják egy kartell egyik létesítményét (az ott talált pénz zömét elpusztítva), titokzatos bérgyilkosok kezdik levadászni az osztag tagjait. Emellett a rendőrség is ferde szemmel nézi az osztag tevékenységét: mindenki őket gyanúsítja azzal, hogy a kartell létesítményében talált pénz egy részét lenyúlták...
Tegnap sort kerítettem erre a filmre is. Rég nem néztem már akciófilmet, úgyhogy ideje volt. :) Talán ezért is, de egyébként egész jó filmnek tartom.
Kedvenc szereplő: Monstrum. Valahogy ő volt a legnormálisabb mind közül (bár az talány, hogy hogy volt képes elviselni azt a némbert... -.-).
Akit nem kedveltem: Lizzy... -.- No comment. Caroline Brentwood nyomozót sem csíptem: annyira különbnek érzi magát a többieknél, holott csöppet sem az... (Egyébként érdekes, hogy pont a női szereplők álltak ennyire távol tőlem a filmben...) 
Ami nem tetszett: - iszonyúan erőltetett ez a sok kibelezés, kiloccsant agy, tócsában álló vér... Pedig forgathattak volna jó akciófilmet feleennyi véres jelenettel is, még hitelesebb is lett volna...
- a csavarok zöme teljesen kiszámítható 
- vegyük figyelembe azt is, hogy Schwarzenegger már közel a 70-hez: én elhiszem, hogy jó formában van, de nagyon zavart, hogy a sok erős és fiatal osztagos között ő a vezér, a "legnagyobb harcos", aki mindenkit leképel, és akivel senki nem bír el... Miért nem lehetett inkább ő "A Fej", aki a háttérből irányítja a dolgokat, tetemes tapasztalata révén?
- a trágárkodás is eléggé idegesítő volt, főleg, hogy indokolatlan volt a legtöbb esetben... Caroline pl. miért nem maradhatott totál hétköznapi, a nőiességét nem sutba dobó nyomozónő? Baromi lehangoló volt, mikor ő is elkezdett úgy szövegelni, mint egy utolsó kocsis... -.-
Érdekesség: - Tasli szerepét Josh Hollowayre osztották: ő alakította anno a Lost-Eltűntek c. sorozatban Sawyert (lehet, ezt nem mindenki mondta volna meg, elvégre nem gyengén arcszőrzetet növesztett azóta, és fodrásznál is járt).
- feltűnik a filmben a szintén a Lost-ból is ismert Harold Perrineau is (ott Michael szerepében láthattuk), Caroline nyomozótársát, Darius Jacksont alakítva.
- a Kokit játsszó Terrence Howard szintén nem ismeretlen előttünk: számomra a Nyomulj és nyerj, és a Gagyi mami c. filmekből volt ismerős
Összegezve: Enni ne a film nézése közben kezdjünk el, és aki nem bírja az undi dolgokat (lógó belek, premier planban mutatott kiloccsanó agyak, és hasonló finomságok), valamint az obszcén megjegyzéseket és káromkodásokat, annak egyáltalán nem ajánlom a filmet! Egyébként meg egész jó, viszonylag izgalmas, de összességében véve kiszámítható. Schwarzeneggert meg ideje lenne már nyugdíjba küldeni, már ami az akciófilm-alakításokat illeti...

Főszerepben:

Arnold Schwarzenegger - John 'Zúzó' Wharton
Olivia Williams - Caroline Brentwood nyomozó
Sam Worthington - Monstrum
Mireille Enos - Lizzy
Joe Manganiello - Dara
Josh Holloway - Tasli

Osztályzat: 10/7

Két gyereket egyedül nevelni igazi kihívás a megözvegyült Benjamin számára: gőze sincs, hogyan lehetne egyszerre a gyerekei anyja és apja. Miután fiát kicsapják az iskolából deviáns viselkedése miatt, Benjamin úgy dönt, levegőválto-zásra van szükségük, így hát szedik a sátorfájukat, és új ház után néznek. Döntésük egy mesébe illő, csodás környéken épült, elhagyatott házra esik, amihez tartozik egy óriási birtok is. Benjamin egyből beleszeret a házba, és akkor is a vétel mellett dönt, miután megtudja, hogy a házhoz "ajándékba" kapja a birtokon létesített, elárvult állatkertet annak lakóival és a gondozóival együtt. Elhatározza hát, hogy minden erejét (és pénzét) bevetve rendbe szedi az állatkertet, ami majd ismét megnyitja a kapuit. Magányos óráiban azonban még egy harcot meg kell vívnia, mert nem menekülhet saját démonai elől sem: felesége iránti mérhetetlen szeretete és a gyász szép lassan elkezdi felőrölni...
Ez most úgy kellett a lelkemnek... Csodás film, csipetnyi humorral fűszerezve. Kicsit az "Igazából szerelem"-re emlékeztetett, szerintem akinek az tetszett, ezt is szeretni fogja.
Egyébként teljesen másra számítottam. Azt hittem, hogy egy könnyed, kacagós-romantikus filmet fogok kapni (félrevezetett a film "vígjáték" besorolása... egyáltalán nem vígjáték, erre azért felhívnám a figyelmet!), ehelyett egy 2 órás drámát kaptam, pityeregve, mosolyogva, gyönyörködve.
Kedvenc szereplő: Benjamin :) Pokoli kín lehet elveszíteni azt az embert, aki a világon a legtöbbet jelenti nekünk. Csodálatra méltó, ha az ember nem omlik teljesen össze ilyen tragédia után... 
Duncant (Benjamin tesóját) is bírtam nagyon, az idióta beszólásaival... :D
Akit nem kedveltem: eleinte Dylan-t. Bár azok után, amin keresztül ment, talán normális, hogy ennyire kivetkőzött magából... Lily viszont tényleg eléggé irritált... -.- Szerintem csapnivaló ez a kiscsaj, aki alakította a karakterét... Arról nem is beszélve, hogy a szinkronhang sem illett hozzá...
Kedvenc jelenet: a kukorica és a vaj esete... :D "érdemes apának egy kis vajért összesen 40 km-t autóznia a sötétben?" :D; a zajkeltés a tigris ketrecénél; a nyitás.
Az pedig kifejezetten tetszett, amilyenre a végét kikerekítették. :) Lehet, hogy vannak, akik csalódva állnak fel a film végén, én viszont úgy gondolom, hogy ha egy ember ennyire ragaszkodik valamihez/valakihez, nem is lehet más vége a történetnek...
Érdekesség: - a film igaz történet alapján készült (Benjamin Mee azonos című könyvéből forgatták a filmet)
- számomra érdekes volt az is, hogy a főszereplő rendbontó fiát Colin Ford alakította, akit nemrég "A búra alatt" c. sorozatban láthattunk viszont, pár évvel idősebb kiadásban. :))
- a Lily-t alakító Elle Fanning híres gyökerekkel rendelkezik: ő nem más, mint Dakota Fanning húga (lehet, hogy ha idősebb lesz, majd jobb színésznő válik belőle, de engem eddig nem győzött meg, sőt... Valahogy túl sok a csaj, túljátssza a szerepét... :/).
Összegezve: érdemes egyszer megnézni, mert bizony jó film. Nem tökéletes, nem olyan amit tízszer is megnéz az ember, de... jó.

Főszerepben:

Matt Damon - Benjamin Mee
Thomas Haden Church - Duncan (Benjamin testvére)
Colin Ford - Dylan (Benjamin fia)
Scarlett Johansson - Kelly (az állatkert egyik gondozója)

Osztályzat: 10/7,5